A talajnedvességet több különböző módon lehet értelmezni és mérni.
Itt most csak a legalapvetőbb adatokat olvashatod, de ajánlok bővebb olvasnivalót a végén.
Talajnedvesség fajták és mérési módszerei
Gravimetrikus talajnedvesség értéke azt adja meg, hogy adott tömegű talajmintában mennyi a víz tömege. A víz és a talajminta aránya százalékban kifejezve a gravimetrikus talajnedvesség.
Pl. ha 100 g talajmintában 20 g víz van, akkor a gravimetrikus víztartalom 20%.
Mérés:a bolygatatlan talajminta tömegét megmérjük, majd víztartalmát kemencében eltávolítjuk. A kiszárított talajminta tömegét megmérjük. A nedves és a száraz talajmintán mért tömegkülönbség adja a víznek a tömegét, ami az eredeti mintában volt. A napi használathoz elég lassú, de egyszerű és pontos értéket ad.
1. ábra Gravimetrikus talajnedvesség mérés lépései
Volumetrikus talajnedvesség értéke azt adja meg, hogy egységnyi térfogatú talajmintában mennyi a víz térfogatának az aránya. Pl. ha veszünk egy liter (1000 ml) térfogatú talajmintát és 250 ml víz van benne, a volumetrikus víztartalom értéke 25%.
A volumetrikus nedvesség úgy is használatos, hogy egységnyi vastagságú (10 cm, 1 m) talajréteg milyen vastagságnak megfelelő vízréteget tartalmaz. Pl a 25%-os volumetrikus talajnedvesség esetén 10 cm talajrétegben 2.5 cm vizréteg, az 1 m vastag talajrétegben 25 cm vízréteg van.
2. ábra Eijkelkamp talajmintavevő
A volumetrikus talajnedvesség méréséhez szükség van egy ismert térfogatú talajmintavevő eszközre.
Ha a mintavevő eszközzel veszünk bolygatatlan talajmintát, a volumetrikus talajnedvesség mérés elvégezhető a gravimetrikus talajnedvesség vizsgálattal együtt. A vizsgálat befejezése után a mintavevő térfogata valamint a nedves és kiszárított minta súlyából számolható a minta gravimetrikus és volumetrikus talajnedvesség értéke egyaránt.
A volumetrikus talajnedvességet leggyorsabban és a gyakorlati használathoz elég pontosan az elektromágneses elven működő talajszenzorokkal (TDR, FDR, ADR) lehet megmérni. Erről majd egy későbbi blogban fogok írni.
Talajnedvesség potenciál a talajnedvesség kicsit nehezebben érthető fogalma, de a növények számára felvehető szabad talajnedvesség készletet ez a nedvesség értelmezés fejezi ki a legpontosabban.
Több elnevezése is van ennek a fogalomnak: mátrix potenciál, talajnedvesség tenzió, ezek mind ugyanazt jelentik.
A potenciál szó itt arra utal, hogy a gyökérnek erőt kell kifejtenie, hogy a vizet fel tudja venni a talajból. Minden egyes növényfajta esetében a stresszmentes vízfelvételhez szükséges gyökér-szívóerő adja meg a talajnedvesség potenciál értékét. Azt a szívóerőt (potenciált), amit a növény kifejt a nedvesség felvételére a talajból, nyomás mértékegységgel fejezzük ki (kPa, bar, mbar, cb = centibar). Mivel ez a potenciálérték szívást jelent, ezért értéke negatív. A víz a pozitívtól a negatív potenciálú hely felé mozog.
3. ábra
Növényi gyökérzet talajnedvesség potenciálja
Példák:
• ha a gyökér tiszta vízben áll, a potenciál értéke 0 kPa,
• ásványi anyagokkal telített (sós) vízben a potenciál negatív, tehát energiába kerül a vízfelvétel,
• a talajszemcsék vonzzák a vizet, akkora erőt kell létrehozni, amely elszakítja a vizet a talajtól,
• a 3. ábrán látható esetben a gyökér
100kPa = 1bar = 1000mbar = 100cb szívóerőt tud kifejteni a víz felvételére.
Néhány növényfajta optimális talajnedvesség potenciálja:
| Növényfajta | Szívási tenzió (kPa) | Vízigény |
|---|---|---|
| Lucerna | 80-150 | * |
| Káposzta | 60-70 | ** |
| Sárgadinnye | 35-40 | *** |
| Sárgarépa | 55-65 | ** |
| Karfiol | 60-70 | ** |
| Zeller | 20-30 | **** |
| Citrusfajták | 50-70 | ** |
| Gyapot | 100-120 | * |
| Csemegekukorica | 50-80 | ** |
| Búza, Árpa, Rozs, stb | ||
| Növekedési fázisba | 40-50 | *** |
| Érési fázisban | 70-80 | ** |
| Fejes saláta | 40-60 | *** |
| Hagyma | 45-65 | ** |
| Burgonya | 30-50 | *** |
| Paradicsom | 60-150 | * |
Forrás: Hanson et al. (2000)
A talajnedvesség vízpotenciál értékét, amit a növény gyökerének ki kell fejtenie a vízfelvételhez tenzióméterrel tudjuk mérni. Tenzióméterek működéséről és típusairól egy következő blogban írok majd.
Elektromos ellenállás mérésen alapuló talajnedvesség mérés. Ez a módszer teljes mértékben HASZNÁLHATATLAN talajnedvesség mérésre. Azért tettem bele a blogba hogy jól azonosítható legyen mi az amit NEM SZABAD HASZNÁLNI a talajnedvesség mérésére.
Megtévesztő lehet, hogy néhány szakmainak tűnő publikációban is megtalálhatóak ezek a szenzorok. Vonzó lehet a felhasználó számára az alacsony ára, de az ilyen eszközök alkalmazásának még a 
gondolatát is azonnal el kell vetni, mert teljesen hibás méréseket és téves beavatkozásokat eredményeznek. Ezen szenzorok mérési eredménye függ:
a talajban lévő víz mennyiségétől,
a víz sótartalmától,
a talajban lévő ionok mennyiségétől,
a talajban lévő szerves anyagoktól.
NEM A TALAJNEDVESSÉGET MÉRI, valami mást, ami több tényezőtől is függ!
Az csak ráadás, hogy nagyon gyorsan korrodálódnak a közvetlen fémes talajérintkezés és egyenfeszültségű mérőjel galvanizáló hatása miatt.
Hasonló oldalak:
http://talajnedvesseg.hu/
http://moe.hu/wp-content/uploads/Talajnedvess%C3%A9g-m%C3%A9r%C3%A9s-%C3%A9s-az-okos-vez%C3%A9rl%C5%91k_opt.pdf
https://agrarium7.hu/cikkek/1186-miert-fontos-a-talajnedvesseg-merese
http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/34/dolgozatok/word/aszaly04_fiala_karoly.pdf
http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/Az_aszalykezeles_modszertana_Fiala.pdf
https://www.itenviro.hu/forgalmazott-termekek/talaj-tulajdonsagok-talajminoseg/talajnedvesseg-meres
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Merestechnika/ch16.html
Következő blog: Tenzióméterek működése és típusai
Cikket írta: Tóth Csaba, email: toth.csaba(kukac)tmarkt.hu